top of page

Láthatatlan sebek
– látható betegségek

Image by Alexander Wark Feeney
Image by Joshua Rawson-Harris

Hogyan hatnak ártalmas gyermekkori élményeink
testi-lelki egészségünkre?

Vajon hogyan beszélgessenek a párok a pénzről, hogy az ne ártson a kapcsolatuknak? Amikor egészségünk támogatására gondolunk, legtöbbször a kiegyensúlyozott táplálkozás, a
rendszeres testmozgás, az elegendő alvás vagy a stresszkezelés jut eszünkbe. Ritkán tudatosul bennünk, hogy jelenlegi testi-lelki állapotunkat milyen mélyen befolyásolhatják azok az élmények, amelyeket gyermekként éltünk át. Az pedig még kevésbé ismert, hogy nem csupán mentális, hanem fizikális egészségünkre is messzemenő hatást fejthetnek ki gyermekkori élményeink.

 

Családokkal dolgozva gyakran látom, hogy a felnőttek viselkedését, érzelmi reakcióit, jelenlegi egészségi állapotát, sőt, jelenlegi kapcsolataik minőségét is meghatározzák ezek a korai tapasztalatok. Az ártalmas gyermekkori élmények – angolul ACE, azaz adverse childhood experiences – hatása sokszor láthatatlan, mégis velünk marad hosszú távon. A jó hír: hogy nem determinál bennünket az az ártalmas „csomag”, amit gyermekkorunkban kaptunk. A felismerés, a megértés, a gyermekkori élmények megdolgozása akár szakember segítségével segíthet abban, hogy ne adjuk tovább a terheket, hanem ehelyett megtaláljuk a gyógyulás útját.
 

Mit is jelent pontosan az, hogy ártalmas gyermekkori élmény? A szakirodalom tíz olyan, az otthon falai között rendszeresen szerzett tapasztalást sorol ide, amelyek komoly hatással lehetnek a testi-lelki fejlődésre, ha egy gyermek életében tartósan vagy ismétlődően jelen vannak. Nézzük meg, melyek ezek, akár azt is átgondolva, hogy a mi gyermekkorunban vajon jelen voltak-e (ahány ACE-típust éltünk át gyermekkorunkban, annyi ACE-pontunk van).

Az ártalmas gyermekkori élmények (ACE) típusai

1. Érzelmi bántalmazás: ha a gyermeket rendszeresen megszégyenítik, gúnyolják vagy fenyegetik, ordítanak vele, vagy oly módon viselkednek, hogy a gyermek attól tart, fizikailag is bántalmazni fogják. – Az emberek sokszor kizárólag a fizikai bántalmazást gondolják bántalmazásnak, noha az érzelmi bántalmazás is rendkívül destruktív, mivel a gyermek önértékelését, önbecsülését kezdi ki.

 

2. Fizikai bántalmazás: ha a gyermeket rendszeresen rángatják, megverik, megdobják valamivel, vagy annyira megütik, hogy kék-zöld foltok, sebek keletkeznek a testén. – Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a verés nem nevelési eszköz, hanem súlyos trauma forrása! Kulcsfontosságú, hogy a szülők megértsék, miért kell kerülniük a fizikai bántalmazást.

 

3. Szexuális bántalmazás: ha elfordult akár csak egyszer is, hogy a gyermeket egy legalább öt évvel idősebb személy szexuális módon érintette, vagy rávette, hogy a gyermek tegye vele ezt, illetve közösülésre próbálta rávenni, vagy ezt meg is tette vele. – Messze alábecsült a szexuális bántalmazás aránya; magas a látencia, és az sem köztudott, hogy a szexuális bántalmazások nagyrészét nem ismeretlenek, hanem családtagok követik el. Nemcsak lányokat, fiúkat is érint.

 

4. Érzelmi elhanyagolás: ha a gyermek az otthonában gyakran vagy nagyon gyakran azt éli meg, hogy senki sem szereti, senki sem tartja értékesnek, vagy pedig azt tapasztalja, hogy a családtagok nem gondoskodnak egymásról. – Amikor valami nem történik meg, aminek pedig meg kellene történnie a gyermek gondozása terén, az is bántalmazás.

 

5. Fizikai elhanyagolás: ha a gyermek nem kap elegendő ételt, piszkos ruhákban kell járnia, nem viszik orvoshoz és senki sem védi meg. – A szülők szenvedélybetegsége növeli a kockázatát annak, hogy a gyermek több ártalmas gyermekkori élményt – akár fizikai elhanyagolást – éljen át, mert a szülők szerfüggőség és viselkedéses függőség mellett nem képesek a megfelelő gondoskodásra.

 

6. Szülői válás vagy különélés. – A szülők válása is ártalmas gyermekkori élmény, mivel érzelmi bizonytalanságot, lojalitáskonfliktust stb. okozhat, különösen, ha a válás konfliktusos vagy hirtelen történik. Évente mintegy 14 000 magyar gyermek éli át szülei különválását.

 

7. Szülő bántalmazásának látványa: ha a gyermek azt látja, hogy az egyik szülője a másikat gyakran vagy nagyon gyakran megveri, megrúgja, megdobja vagy fegyverrel fenyegeti. – A párkapcsolati erőszak több mint 90 százalékában a férfi bántalmazza a nőt. De bármelyik szülőt is éri a bántalmazás, ennek során a gyermek tehetetlenséget, kiszolgáltatottságot, fenyegetettséget él meg.

 

8. Családtag szenvedélybetegsége: ha a gyermek alkohol- vagy drogfüggő szülő, családtag mellett nő fel. – Magyarországon több mint egymillió ember küzd alkoholproblémával, és mintegy 400 000 gyermek él ma alkoholbeteg családban, ami instabil, veszélyes környezetet jelent. Láthatatlan gyermekeknek nevezzük őket, mert a helyzetük sok esetben mind a családban, mint a külvilág számára láthatatlan.

 

9. Családtag mentális betegsége: ha a gyermek mentálisan beteg személlyel él közös háztartásban, vagy olyan személlyel, aki öngyilkosságot kísérelt meg. – Egy mentálisan beteg szülő mellett az élet kiszámíthatatlan, pl. egy depressziós szülő gyakran bezárkózik, nem kommunikál, nem gondoskodik megfelelően a gyermek szükségleteiről.

 

10. Családtag börtönbüntetése: ha valaki a háztartásból, amelyben a gyermek él, börtönbe kerül. – Ez egy olyan típusú ártalmas élmény, amelynél a család nem tud segítséget kérni, egyedül marad, ugyanis a közeli hozzátartozó börtönbe kerülése egyúttal jogfosztott gyász is, szégyent, elszigeteltséget eredményez.

Az első ACE-kutatásról

Az első átfogó ACE-kutatást az Egyesült Államokban végezték a Kaiser Permanente és a CDC közös projektjeként 1995 és 1997 között. Ennek során több mint 17 000 felnőttet kérdeztek meg gyermekkori élményeikről és aktuális egészségi állapotukról. A kutatás kimutatta, hogy az ártalmas gyermekkori élmények gyakorisága meglepően magas, és ezek közvetlen összefüggésben állnak számos testi és lelki betegség kialakulásával (ha nem történik segítő beavatkozás). Nézzünk néhány példát mind a mentális, mind a fizikális hatásokról, összefüggésekről (a példák Hoffmann Kata klinikai szakpszichológus Megsebzett gyermekkor c. kötetéből származnak):

 

Mentális betegségek: annak, akinek 5-nél magasabb az ACE-pontszáma, 17-szer nagyobb valószínűséggel írnak fel hangulatjavító szert.

Szerhasználat: bármely ACE-típus 2–4-szeresére növeli a 14 éves kor előtt elkezdett pszichoaktív szerhasználat kockázatát.

Addiktív viselkedés, alkoholizmus: a felnőttkori alkoholizmus kockázatát az összes ACE-típus emeli (kivéve a fizikai elhanyagolás).

Öngyilkossági gondolatok és kísérletek: 7 ACE-ponttól 34-szeresére növekszik az öngyilkossági kísérletek kockázata.

Szív- és érrendszeri betegségek: 7 vagy több ACE-pontszám esetén háromszoros az iszkémiás szívbetegség kockázata.

Daganatos megbetegedések: 5-nél nagyobb ACE-pontszám esetén háromszoros a tüdődaganat kockázata.

Fejfájás: 5-nél nagyobb ACE-pontszám esetén kétszeres a fejfájásra való hajlam kockázata.

Alvászavar: bármely ACE előfordulása esetén nő az alvászavar (elalvási, átalvási nehézségek, rémálmok, korai vagy gyakori ébredés stb.) kockázata.

Súlyos elhízás: a lelki abúzust elszenvedettek kockázata súlyos elhízásra (40 feletti BMI) 90%-kal magasabb azokhoz képest, akik nem szenvedtek el abúzust.

 

A 90-es években végzett első kutatás hatására világszerte elindultak olyan programok, amelyek célja a megelőzés és a támogatás. Magyarországon is egyre több szakember dolgozik azon, hogy az ártalmas gyermekkori élmények ne maradjanak rejtve, és a családok időben segítséget kapjanak. Hoffmann Kata szerint „a megsebzett gyermekkor […] feldolgozásra és gyógyításra szorul, másként a felnőttkorunk (és gyermekeinké is) is hasonlóan fájdalmas lesz, testi-lelki értelemben egyaránt”.

Védő tényezők

Bár az ártalmas gyermekkori élmények hatása súlyos lehet, léteznek védő tényezők, amelyek csökkenthetik a negatív következményeket. Ilyenek például a biztonságos, szeretetteljes kapcsolat legalább egy felnőttel: akár egy szomszéddal, akár egy nagyszülővel, akár osztálytárs szüleivel; a közösséghez való tartozás érzése: akár egy sportklubhoz, akár egy iskolai szakkörhöz; a mentális egészség támogatása; nem utolsó sorban az ártalmas gyermekkori élmények komplex traumájának feldolgozását segítő terápiás lehetőségek felnőttkorban.

 

Ha a kedves Olvasó ezeket a sorokat olvasva felismeri, hogy gyermekkori élményei hatással vannak jelenlegi életére, az nem kudarc, hanem a gyógyulás kezdete. Ugyanis az önreflexió és a változásra való törekvés képes új mintákat teremteni nemcsak az Ön, hanem a gyermekei és a párja életében is.

 

ÍRTA:

Vida-Baráth Márta

család-rendszer terapeuta,

kommunikációs szakember

 

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Hoffmann Kata: Megsebzett gyermekkor. Életfogytiglan vagy szabadulás az ártalmas korai hatásoktól?, Kulcslyuk Kiadó, Budapest, 2024. Hoffmann Kata et al.: Láthatatlan árvák, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Budapest, 2022. Kovács-Tóth Beáta: Serdülők ártalmas gyermekkori élményeinek együttjárása az aktuális mentális és viselkedéses tüneteikkel és szubjektív egészségi panaszaikkal, Doktori értekezés [online: https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/0cc172ef-04cb-4431-9c42- e98df1fb69cf/content]. Makay Zsuzsanna – Murinkó Lívia: Válás, élettársi kapcsolatok felbomlása, in Monostori J. – Őri P. – Spéder Zs. (szerk.): Demográfiai portré 2021. KSH NKI, Budapest, 2021, 29–43 [online: https://real.mtak.hu/149136/1/Valas_uj.pdf]. Statisztikák, in nokjoga.hu [online: https://nokjoga.hu/alapinformaciok-a-nok-elleni-eroszakrol/statisztikak/].

 

Megjelent a NOE Levelek 2025/381–382. számának 20–22. oldalán

EMP_Marta_web-1.jpg

© 2026 DESIGN BY SEPSI HELGA

bottom of page