Hello.

Már egészen fiatal koromtól kezdve nagyon érdekelt, vajon mik az emberi viselkedés mozgatórugói, ki miért cselekszik, dönt, reagál a maga módján. Ezért a pályaválasztáshoz érve egyértelmű volt számomra, hogy pszichológiával szeretnék foglalkozni. Az egyetemet az alapképzéstől a tanácsadó szakpszichológus képzésig az ELTE-n végeztem. Az egyetem mellett kezdtem el képződni a pár és családterápiás módszerben, az itt elsajátított rendszerszemléletű gondolkodásmód lett az alapja pszichológusi működésemnek.
 

Frissen végzettként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen lettem a hallgatók pszichológusa. Itt leginkább a fiatal felnőttkor kihívásaival, kríziseivel találkoztam: a pályaválasztás, felnevelő családról leválás, új társas kapcsolatok kialakítása, elköteleződés párkapcsolatok és szakmák iránt témái mögött általában leginkább a “ki vagyok én?”, “hova tartozom?”, “elég jó vagyok-e?” kérdésekkel dolgoztunk.
 

A Műszaki Egyetem után közel egy évtizeden át a versenyszférában dolgoztam vállalati pszichológusként. Itt a felsővezetőktől a betanított munkásokig foglalkoztam egyéni és csoportos formában tanácsadással, coachinggal, stressz- és konfliktuskezeléssel, készségfejlesztéssel, az egyéni és csoport szintű motiváció tényezőivel, együttműködés fejlesztéssel.

 

Szerencsésnek érzem magam abban, hogy az egyénektől a párokon, családokon át a többszáz fős szervezetek életébe volt lehetőségem pszichológusként belelátni. Ezek a tapasztalatok azt erősítették meg bennem, hogy mindegy, mekkora rendszerről beszélünk, az emberi megéléseink, érzelmeink dinamikája nagyon hasonló. Az elmúlt néhány évben az egyéni szakmai és karrierutamról átkerült a fókuszom a családomra, ahol férjemmel átéltük a perinatális veszteség traumáját, majd két egészséges gyermekünk megszületésével azt is, hogyan forgatja fel életünket a párból családdá alakulás.

 

Életem eddigi legnagyobb tanulási folyamata volt újra és újra átélni, milyen könnyű elveszteni az általam korábban szilárdnak vélt kontrollt a velem megtörténő dolgok felett, majd szembenézéssel, a megélt eseményeket az identitásomba beépítve továbblépni. Ma már úgy érzem, ez segít mind egyénként, mind családként (és akár egy szervezet részeként) egyre magasabb szintű tudatossággal működni.
 

Pszichológusi munkám során értő figyelemmel, értékítéletektől mentesen,
empátiával, s mégis objektív félként vagyok jelen. Célom a beszélgetések során megteremteni azt az élményt, ahol a hozzám forduló képes felszabadultan, őszintén beszélni a számára legfontosabb témákról. Kérdéseim, visszajelzéseim mentén keressük azokat az új összefüggéseket, melyek segítik az egyént, párt, családot önismerete mélyítésében, s végső soron valódi önmaga elfogadásában.
 

Az alábbi témákban várom a hozzám fordulókat:
● Szorongás, önbizalomépítés, önismeret fejlesztése
● Stresszkezelés, kiégés megelőzése professzionális és magánéleti helyzetekben
● Családi és párkapcsolati elakadások, krízisek feloldása
● Anyaság, megküzdés a női szerepek közötti konfliktusokkal, életszakasz váltások kihívásaival